|
|||
|
Azt még el se meséltem mennyire könnyekig hatódtam a "céges" szülinapomon. Előzetes egyeztetés után egy szép keddi napon az én kedves kis kolléganőim egész napos programot szerveztek nekem. Reggel kezdtük egy masszázzsal ami igen kellemes volt (bár megjegyzem, hogy még mindig Csilla kezei vezetnek magasan). Engem amúgy még soha sem masszírozott férfi, úgyhogy az elején kicsit be voltam feszülve. De tényleg nagyon hamar ellazultam, és a zene, meg a langyos (!) kókuszolaj olyan szinten beütött, hogy majdnem bealudtam közben. Utána kicsit beszélgettünk a hapsial (egy nagy bögre mate tea kíséretében). Ott érzetük az asztalbontást, amikor az "evolúció hülyeség" témakörét kezdtük boncolgatni - meg valami halál utáni élményekről szóló könyvet kezdett ajánlgatni. Elképesztő cukiság - éreztem a szeretetet nem kicsit. Kitalálták, megszervezték, egész nap szórakoztattak. Naggggyon boldog voltam :) Magasan van a léc a következő szülinapra :) Réges rég túl vagyok a szép szemeken meg a kigyúrt hasizmon. Nem mondom, nem futok el, ha egy félisten akar felszedni, hogy mondanám, de kb gimiben kinőttem a témából. Az elmúlt évtized (!) nagy szerelmei közt volt szuper jó pasim is, meg mások szemében egyáltalán nem jó pasim is. És mégis pontosan ugyanúgy tudták apró kicsi miszlikbe törni a szívemet meg a lelkemet. (Vegyétek magatokra a megfelelőt fiúk.) A lényeg valahol nem itt van. Tudod mibe tudok beleszeretni villámgyorsan? Ha mondjuk idézek egy filmből, mondjuk a "Megint dühbe jövünk"-ből, (mondjuk ezt) akkor érti. És tudja folytatni. Na ebbe simán bele tudok szeretni. Eredeti tervek szerint én most a Rotterdamba suhanó gépen kellene hogy üljek. Szerinted ott ülök? Annyira felkúrtam magam már megint, hogy beszarás. Nem akarva modoros lenni (az leszek), de azért tart itt ez az ország, mert mi, fiatalok (...) is olyan szinten vagyunk begyöpösödve, beszorulva a saját kis kocka világunkba, hogy az hihetetlen. Véletlenül se lépünk ki a komfortzónánkból, egyáltalán nem vagyunk képesek változtatni saját nyomorult életünkön, és még a 80 éves nagypapám is rugalmasabban viszonyult a változásokhoz. Saját magunk legnagyobb ellenségeként ugyan akkor kitől várható el, hogy kicsit megmozduljon, kicsit legyen a hajtómotorja a dolgoknak. Úgy, hogy semmit de semmit nem veszthet az ügyön. A szánalmas kis semminkért meg kurvára nem kár... Egyre kevésbé és kevésbé találom meg a hangot még azokkal is, akiket szeretek tiszta szívemből. Ezen meg nekem kell elgondolkodnom. Elkeserítő. Aztakurvaéletbe. Egészséges, szénhidrátszegény salátavacsora után (pukkadásig telve) miért vágyom mindennél jobban édességre? Nem is vagyok édes fan... Egyre durvább és durvább sztorik és dolgok kerülnek a szemem elé. Nem jött meg a kedvem a házasélethez. Mindeközben újra nemzetközi vizekre evezünk - mindenféle értelemben és érthetőségen. 2ig fagyoskodni a jégen, majd hazafele beugrani a szomszéd kocsmába (!) egy üveg üdítőért (mert az éjjelnappali 2 sarokra van), majd ott ragadni (sálban sapkában hótaposóban tripla pulcsiban március közepén) a helyi alkeszokkal majd' fél négyig... priceless. Avagy a minősíthetetlenség hármas fokozata. Jóreggelt. Az eddigi teljes munkamániából átestem a ló túloldalára, és olyan szinten maximálisan szarok mindenbe bele, hogy már néha szégyellem magam emiatt. Pedig dolog lenne mindenfele, ráadásul megint (MÁR MEGINT) jól el kéne döntenem, hogy mit csinálok a következőkben. Vagy megint kicsit utaztatok, amit ugye imádtam és sajnáltam otthagyni az egészet (csak a pina ne lett volna ugye). És beindítom a kis magánüzletemet ott. VAGY maradok ahol most vagyok (vagyis nem ott ahol most vagyok, hanem ahol félig már vagyok) és sokat keresek és izgulok, hogy mikor basznak át.
Most, hogy már elegem van abból, hogy csak nekem nincs okostelefonom (és a butatelefonom is gyakorlatilag használhatatlanná amortizálódott) leszűkítettem a kört 3 (fajta) telefonra. Segítsetek kedves nerd és nem nörd barátaim. - BlackBerry 9900 Azt ér mondani, hogy kurvára nem érdekel mások nyomora? Vagy kötelező mindenkinek a hülyeségét végighallgatnom? (ja és persze ezen sirámok nagy része szerint én vagyok a szar alak). Végre péntek, heló tavasz <3 Akkor is fogtok szeretni, ha egyáltalán nem lesz menő a munkám, de ellenben végre kicsit boldog kiegyensúlyozott a világgal kibékültebb leszek? Ma egy éve vágattam le a hajam. Azóta minden jobb. For the record :) Szép lassan (?) PONT olyanná váltam, aki soha nem akartam lenni. Hisztizek, nyafogok, aggódok, stresszelek mindenen és állandóan. Be vagyok fonnyadva és savanyodva, de olyan szintén, hogy még én is unom magam most már. Mit csodálkozom azon, hogy a jeges sarki szélen kívül mindenki más elkerül. Na szóval ebből PONT most van elegem, de nem kicsit. Úgyhogy el is megyek salsát tanulni HÉTFŐN (mekkora klisé?), és el fogok menni nyaralni, meg telelni, meg röhögni meg egy kicsit élvezni azt, hogy élek. Ezt meg azért, mert 160millió ember nem tévedhet :) (és mert mert pusztulat irigy vagyok a Bedemarcira :) )
Valószínűleg nem segít a fogyókúrámnak az se, hogy sírogatva szilvásgombócot falok vacsorára. De a csokis illatú gyertyát okolom (közvetve meg Z-t), mert rákívántam az édesre meg a bújásra :) Már megint bazdmeg mindenki körbeugrál meg simogat meg örömködik, hogy jól sikerült egy interjú. Hát bazdmeg egy interjún (ahova behívnak, mert ugye nem csak hogy elmész egy interjúra) várhatóan azt mondod, amit várnak tőled nem? Ráadásul elképesztően fos kedvem is van alapjáraton. Egyáltalán nem akarok menő lenni, értem? Mit csinálsz akkor, amikor az egyik kedvenc barátnődről kiderül, hogy mellrákja van? 29 évesen bazdmeg... Még sírni se tudok. Akkor se veszem fel a kesztyűt. "Minden állatöv számára ez az év tele lesz titokzatos, váratlan és emlékezetes pillanattal." KAKAS Úgy legyen :) - a szakértő cikkek itt és itt :))) Boldog új évet! Tudom-e rontani a helyzeten azzal, hogy leírom amit gondolok az elmúlt időszakról? Már megint ott tartunk, hogy az én házam, az én váram - de belátnak az ablakon.
Ugyanabba a dologba boltok mostanában - vajon mit akar üzenni az Univerzum? Láttam Életrevalók filmet Zsófival (akit nem tudom, hogy lehet-e most linkelni), ami az elmúlt időszak messze legjobb filmélménye volt (mondjuk alacsony volt az átugrandó léc, lássuk be). Nagyon kemény témát, nagyon könnyedén, humorosan, de érzékenyen feldolgozó film. Tele humorral, röhögéssel, és néhány könnycseppel... Szuuuper geek zenékkel (ezzel meg ezzel). Aztán színházban a Billy Világát, aztán meg ezt az interjút az Indexen, ami aztán a non plusz ultra. Tényleg van pofám nyavalyogni a nulla problémáimon? Hogy hülye a főnököm, hogy késik a kajakiszállító cég, hogy nem tud visszaadni a futár? |